komócsy-ház a trendguide-on

itt: http://www.trendguide.hu/?hazak/161-komocsy-haz

+ székesfehérvár a lap alján.

na min dolgozunk?

aki nem látta a min dolgozik jelenleg a munkacsoport.net? (munkaközi no.1) című installációnkat a fuga - budapesti építészeti központban, annak felfedjük a titkot :)

skiccek, rajzok, mikimakett mutatta be a székesfehérvári projektünk jelenlegi állását. ám aki ennek a verziónak drukkolt, azt ki kell ábrándítsam. a tervzsűris-engedélyeztetéses-bürökrácia labirintusában elveszett a lelkesedés. most agymosást végzünk magunkon, és neki állunk frissen. üdén a kettes számú koncepciónak. alaposan megfontolva a tervzsűri tanácsait.

mindenképpen megérdemelte ez a verzió, hogy közönség elé bocsássuk, mert mi szerettük, és a megrendelők is ebben az épületben és ilyen módon akartak élni!! ezért ez a bejegyzés is rekordhosszúságúra sikeredett. 

tehát jelenleg is ezen dolgozunk. folyt. köv.

képek! a folyamat megfordítva:

az installáció szövege teljes terjedelemben (annak, aki meg akarja érteni):
t e l e p í t é s

Székesfehérvár Öreghegy viszonylag frissen kialakított utcájában, a Bősi utcában található a telek. Valójában zsákutcáról van szó, amely folyamatosan emelkedik és az 11998/7 telekben ér véget, amely a tervezési terület. Így a telek fontos jellegzetessége a térélmény, végig lehet látni az utcán.
Kertvárosias kialakítású övezetben helyezkedik el, Lke-5 besorolású. A rendezési tervben meghatározott cél, hogy a kertvárosi lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes legyen, és az adott esetben 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére

szolgáljon. A beépítés módja oldalhatáronálló, vagy az épület elhelyezésénél figyelembe kell venni a kialakult állapotot. A bal oldali szomszéd szabadonálló (305 cm-re van a telekhatártól) a másik szomszéd - aki az utca felőli oldalról érinti a telket – szintén szabadonálló. Az épületet oldalhatáronállóra terveztük, a bal oldali telekhatáron helyezkedik el a tűztávolságnak megfelelő távolságban, a szomszéd épülettől 4,5 méterre.

A bal oldali szomszédnak a tervezési terület felé eső oldala nagyjából zárt, csak kis méretű ablakai nyílnak arra, amelyek alárendelt helyiségeket sejtetnek, lépcsőház, mosdó stb. sőt a tulajdonos magas sövényt telepített a telekhatárra, amely szintén azt a szándékot támasztja alá, hogy nem akarták a tervezési terület felé megnyitni az épületet. Így mi is igyekeztünk szeparálódni a közeli szomszédtól, ezért egyrészt a tervezett épületnek sincsenek nyílásai abba az irányba, másrészt a tömbünk is elkanyarodik a szomszéd tömbtől.

Az épület helyét meghatározó másik fontos szempont az a törekvés, hogy az utca tengelyére szervezzük, így kedvezőbb az utcakép, mintha oldalba kapná a tömböt, és kilátás szempontjából is ez a pozíció bizonyult megfelelőnek.

k u t a t á s

Több találkozás során alakítottuk ki a programot, amely habár a tervzsűri egy része számára meglepően különösnek bizonyult, de abszolút indokolható minden része, hiszen nagyon személyes élményeken és beszélgetéseken alapul. Nemcsak a megbízók kortárs építészetre érzékeny, igényes ízlését ismertük meg, de beleláttunk mindennapjaikba, életformájukba is. Véleményünk szerint a program nem tartalmaz „furcsa” elemeket, így a tervzsűri véleményét a megbízóink és mi magunk is folyamatos értetlenséggel fogadjuk. Az épület méretéből adódik, hogy bizonyos helyiségek „messze” kerülnek egymástól, illetve a szintek közötti közlekedés csak lépcsőn képzelhető el, de ez utóbbi jellemez minden többszintes családiházat, nem ritkaság, és nem rontja a használhatóságot.

f o r m á l á s - i l l e s z k e d é s

Mivel az épített környezetet kaotikusnak érezzük, így ehhez illeszkedni csupán homogén formálással szeretnénk. A természeti környezethez való illeszkedést azonban fontosnak tartjuk, ezt választottuk mértékadónak! Mint az utca legmagasabb pontján elhelyezkedő épület, úgy gondoljuk, hogy kedvezőbb lenne, ha nem magasodna ebben a pozícióban egy két szintes magastetős tömb a többi épület fölé, hanem egy szintes tömbökkel, zöld tetőkkel simulna az erősen lejtős terepbe. A magastetős szabályozást így felülbíráltuk annyiban, hogy az épület egy része a telek hajlásszögével párhuzamosan emelkedik, a belső tereket is enyhén meglépcsőztetve, egy része pedig 25° az öreghegyi helyi építési szabályzat előírása alapján. A nappali-étkező-konyha térhez kötődő enyhén emelkedő-, illetve lapostetőt teraszként használjuk. Emellett a tömbök olyannyira követik a terep esésvonalát, hogy csak a garázs környékének bevágása igényel terepmunkát.

Ezt az igényünket mind a tervzsűri, mind az építésihatóság megértette, nyitottan fogadta és lehetővé tette és állásfoglalást kaptunk arról, hogy épületen a magastető-lapostető négyzetméterek aránya megfelelő.

c s a l á d m o d e l l

Négy tagú család (szülők + két gyermek) igényeit elégíti ki az épület, akik élénk társasági életet élnek, így a külön-külön hálószobák mellett kertkapcsolattal rendelkező vendégszobát alakítottunk ki, illetve a közösségi terek reprezentatív, nagyvonalú jellegét is fontosnak tartottuk (tágas előtér-nappali-étkező). A reprezentatív terekhez kapcsolódik a tetőterasz, kellemes kilátással. A gyermekek játék- és tanulóterét közvetlenül a közösségitérhez kapcsoltuk, így a földszinten elhelyezett hálószobák valóban az elvonulás helyszíneként szolgálnak, az innen nyíló teraszok a nagyrészt puha zöld gyepes kertbe nyílnak.

f u n k c i ó s é m a

A család életmódjának és a telek kondícióinak alapján kialakított séma két szintes épület. Két csoportra osztottuk a funkciókat és egy-egy hosszanti tömbben helyeztük el. Az alsó részbe kerültek a hálószobák a hozzátartozó fürdőkkel és a kiszolgáló helyiségek, mint gardrób és háztartási helyiség. A magánszféra terei, intim belső kertre, és a szomszédoktól elforduló gyepes oldalkertre nyílnak, a nagyvonalú emeleti terek, amelyek a közösségi aktivitást szolgálják és nyitott terasszal fordulnak a látvány és utca felé. A két tömb finoman, de jól elkülöníthetően hajlik egymásba, metszetben az előtér-lépcsőtérrel.

Rámpákkal tagolt, belső kertre néző világos folyosókról nyílnak a minimális méretekkel rendelkező szobák. A szülői hálóhoz kis dolgozógaléria kapcsolódik. Tornaszobában végződik a folyosó, amely közvetlen kapcsolatban van a belső kerttel és az azt lezáró szaunaházzal.

Ezzel szemben a reprezentatív terek nagyvonalúak, tágasak, elegáns útvonal köti össze az előteret a méretes nappali-étkező térrel. Ehhez kapcsolódik a konyha, kamra, emeleti mosdó, és a gyermek számára tervezett játék-, illetve tanulószoba.

a n y a g o k

Homogén tömbként kezeljük az épületet, ahol a falak és a tető anyaga azonos, ornamentika szálerősítéses, fehér cementlapburkolat. A homlokzat külső síkjától visszahúzott üvegfelületeket faburkolattal kombináljuk. A magastető egy része extenzív zöldtető, amely a kert füves csápjaként emelkedik ki.

j e l e n l e g i   h e l y z e t

Több osztályvezetői és főépítészi egyeztetésen, valamint két tervtanácson vagyunk túl, amelyen azért vettünk részt, mert a helyi építési szabályzat a lapostetős épületek tervezését csak főépítészi véleménnyel alátámasztva engedi. A kérdésre választ kaptunk, a tervtanács pozitívan fogadta az általunk meghatározott lapostető-magastető arányt. Ennek ellenére egy újabb tervtanácson kell részt vennünk, ahol bemutatjuk a beadott engedélyezési tervet. Már csak reméljük, hogy a kilenc hónapja húzódó tervezés nem veszti el lendületét az engedélyezési eljárás bürokráciájának rengetegében.

...és az installáció helyén megnézhetitek április 26.tól a munkaközi no.2-t, azaz min dolgozik jelenleg dévényi tamás és pethő lászló?

itt az eredmény (wa)

köszönjük ha szavaztál ránk!! a komócsy-ház bekerült a winnersbe.

ott látható az alsó 10-ben: 

http://www.worldarchitecture.org/main/winners.asp

V4 kiállítás krakkóban, pozsonyban, prágában, damaszkuszban, bejrutban

A balatonakarattyai nyaraló tablói a V4-ek családi házai kiállítás anyagában az Év háza 2010 nyerteseivel vándorolnak. Legközelebb áprilisban Damaszkuszban, május 9-23 között pedig Bejrutban az Amerikai Egyetemen láthatóak.

Rövid összefoglaló az épfórumon:

http://epiteszforum.hu/node/18280

shortlist/9th cycle

lehet szavazni komócsyra a wa-n!! 

itt: http://www.worldarchitecture.org/main/?manifest=shortlist&CurrentPage=3

(lap alján)

virtuális kiállítás

itt: http://fabryk.hu/4tsa+10/

fabryk készítette! aki nem látta a kiállítást, az most megteheti! aki meg látta annak jó játék!

N&n Galéria 2011.02.16

munkaközi no. 1

min dolgozik jelenleg a munkacsoport.net?
meglátjátok, ha bementek a fugába!
nézzétek meg az installációnkat az alagsorban!
http://www.fuga.org.hu/munkakozi-no-1

a húrok pengetése

Kerékgyártó Béla nyitóbeszéde - 4tsa+10 (2011.02.16)

Tíz éve nyílt meg az N&n Galéria négy fiatal építész jelképes gesztusnak is felfogható bemutatkozásával. Jelzés volt ez arra nézve, hogy a Galéria elsősorban a friss fejleményekre, alakulásokra figyel, s így természetszerűleg biztosít teret a pályájuk kezdetén álló fiataloknak.

A négy építész között az teremtett közösséget, hogy rövidebb-hosszabb ideig, s nem is feltétlenül egyszerre Bálint egy szinttel feljebb lévő irodájában dolgozott, beletartoztak a „társak” körébe.

A négy építészt összefűzte az is, hogy akkor valamennyien 30 év körüliek voltak, ma tehát épp túljutottak a negyedik ikszen vagy közelednek hozzá. Korban nagyon közel állnak egymáshoz, s a rokonság szakmai szocializációjukban, irányultságukban, ízlésmintáikban, kapcsolatrendszerükben is fennáll, miközben az alkotói egyéniségek kiformálódásával a különbségek is egyre jobban láthatóvá válnak.

Az azóta eltelt idő alapján további közös vonásokat is említhetünk. Valamennyien részt vettek posztgraduális képzésben (Mesteriskola, BME vagy MOME DLA), ami a szakmai tájékozódás, minták elmélyítésének igényére utal (függetlenül attól, hogy az adott forma mennyire tudta ezt beváltani).

Jellemzőjük az akart és a kényszerű önállóságra törekvés is. Az önállósulás a lehetőségek némelyes bővülésével és a generációs viszonyok átalakulásával az évtized elejétől erősödött fel, tehát a kihívás nagy mértékben az ő korcsoportjukat érintette. De következett életrajzi, egzisztenciális okokból is. A felkészülés évei után az önálló szakmai pálya alakítása, saját iroda felépítése, működtetése, munkatársi kapcsolatok, megbízók keresése, helyzetek önálló kezelésének elsajátítása mindenképp napirendre került.

Bár jól ismerik egymást, így négyesben nem dolgoztak együtt, nem is került mindenki mindenkivel munkakapcsolatba. A kiállításon sem próbáltak szándékos kapcsolatokat létrehozni, közös rendező elveket kiemelni, hanem - az idő hatalmát és lehetőségeit érzékeltetendő -, megmaradtak a kronológiánál, s rábízták magukat a spontán alakulásra: hol, milyen csomópontok alakulnak ki, milyen kapcsolatokat lát a szemlélő, kirajzolódik-e valamilyen fejlődésvonal. A kétségtelenül meglévő s talán erősödő különbségek ellenére sem hangsúlyoznám túl ezek jelentőségét (szerintem nem varrógép és esernyő találkozásáról van szó itt, a boncasztalon).

Négy építész, tíz év, munkák sora - mindez alkalmat ad egyfajta számvetésre.

Egy időszakról, s benne egy korcsoport képviselőiről - hogy ne mondjak generációt, amely kifejezésre rosszalló pillantásokat kapnék tőlük. Lehet, hogy joggal, hiszen míg a korcsoport csupán időbeli egybeesést jelent, a generáció összetartozást, közös jegyeket, netán közösen is megfogalmazott célokat, ideológiát feltételez. Az itteni kereteken túlmutató kérdés, vajon ebben az értelemben beszélhetünk-e egy új generáció kialakulásáról.

Ha ebben a tíz évben némileg javulni is látszott a helyzet a 90-es évekhez képest (és, sajnos, az évtized végéhez, a mai helyzethez viszonyítva is) a körülmények nem kényeztették, kényeztetik el őket. Kevés a közmegbízás, alacsony szintű az állami, illetve kommunális feladatvállalás, hiányzik a szakma megfelelő intézményi szintű képviselete, a fiatalok indulásának támogatásáról nem is beszélve. Az alacsony, s még sokszor így sem kifizetett tervezői díjak, a kivitelezői és fizetési morál untig ismert nagy problémák, amelyekkel kapcsolatban mégsem történik előre lépés.

Ilyen körülmények között igencsak nehéz az anyagi-szervezeti önállósulás, egy iroda felállítása és működtetése. A kiállító építészek legfeljebb párban (Bulcsu Tamás/Fortvingler Éva, Herczeg Tamás/Vági János vagy egyedül dolgoznak, amit Zombor Gábor (dacosan) a névváltoztatásban is kifejezésre juttat: monostudió. Ezt persze kiegészíti a pályázati promiszkuitás: a különböző pályázatokon sokféle összetételben vettek részt: fiatalok lévén még több a szabad vegyérték, kapcsolódási lehetőség. Hogy nálunk miért nem rögzülnek a külföldön gyakori nagyobb létszámú, egymást kölcsönösen támogató társulások, ilyen jellegű irodák a fiatalok körében, ez megint csak az említett nehézségekkel hozható összefüggésbe, de persze más tényezőkkel is.

Ha végignézzük a kiállítást, egyrészt elvi vagy valóságos pályázatokra készített munkák, másrészt, a megvalósultak között, elsősorban lakóházak, lakóépületeket dominálnak. Az előbbiek, különösen a korai fázisban, az esélytelenek nyugalmával nagyobb teret engedett a kísérletezésnek. (Ugyanakkor megjegyzendő, hogy elvétve indultak nemzetközi pályázatokon.)

A lakóház tervezés, hogy az egyik résztvevőt idézzem, sokszor jelent „gúzsba kötve táncolást”, különösen, ha nem családi ház léptékű, hanem befektetői alapon megvalósuló társasház vagy lakópark építéséről van szó. A közvetlen megrendelői kapcsolaton alapuló családi ház vagy nyaraló szerencsés körülmények, megfelelő megrendelő esetén akár jutalomjátékká is válhat, ezek híján azonban vesszőfutássá is. S persze az élethelyzetükből is következik a saját lakás, saját ház kialakításának, építésének feladata is.

Mindezeket jól szemléltetik a négyesen belül leginkább együtt dolgozó Bulcsu Tamás és Fábry Zoltán munkái - a Graphisoft utólag kamunak bizonyuló pályázatára készített nonstandard angolnától kezdve a megvalósult vagy legalábbis a megvalósuláshoz közel került lakóegyüttesek, lakóházak, illetve nyaralók terveiig. Gyakorlati irányba forduló munkáik sem adják fel a modern, illetve kortárs építészet vívmányaira, trendjeire támaszkodó, a feladat adottságaihoz igazodó egyedi megoldások, kifejezésmód keresését. Elmondható ez a Csernyus és a Komócsy utcai lakóegyüttesről éppúgy, mint a családi házak, nyaralók megoldásáról, így Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva sokak által ismert munkájáról, a szakmai elismerésében is részesülő, nemzetközileg is publikált balatonakarattyai nyaralójáról, amely újabb megbízást is hozott számukra. Fábry Zoltánnak szintén újabb megrendelőket is hozott az első házak telepítésben, tömegkezelésben, anyaghasználatban megmutatkozó igényessége, érzékenysége, még ha az egyik legizgalmasabb terve, az Uzsoki utcai ráépítés bálnája egyelőre papíron is maradt, jóllehet átment az engedélyezteti eljáráson.

Herczeg Tamás munkái között jelentős súllyal van jelen egy nem szokványos feladat és épülettípus, a temető és a ravatalozó. Ez nem gyakorlati igényekből, nem megbízásokból következett, hanem kutatásokból, amelynek eredményeként elemzés, DLA munka is született. A tervek így részben ideáltervek, lehetőségek, eszmék végiggondolásai, de szerencsére egy-két munka a megvalósulás fázisába is eljut. Saját maga, illetve tervezőtársa, Vági János által is fontosnak ítélt munka a stockholmi temetőpályázatra készült tervük, amellyel alkotókként olyan utat próbálhattak ki, amelyre itthon, kulturális okokból sem nyílt volna lehetőség. A táj és építészeti beavatkozások összekapcsolására egy nagyvonalú, a koncepciót grafikai eszközökkel elmesélő terv készült.

Leginkább Zombor Gábornál tapintható ki a mesterekhez, Karácsony Tamáshoz és Janesch Péterhez való kapcsolódás, amely azonban nem csak hatásokat jelentett, hanem egyre inkább munkatársi kapcsolattá vált. Az ő alapállása egyébként is inkább befelé forduló: az alkotás konzisztenciájára, kompaktságára törekszik, s ez az egyes projektek kapcsolatára, pályája belső folytonosságára is érvényes. A strukturalizmus és a spontán építészet hatásai egyfajta tárgyszerűséget kölcsönöznek sok munkájának, de egyben plasztikus, képzőművészeti minőségű és igényű formaképzést is, tárgyias költészetet. Nem véletlen, hogy az ő anyagában szerepel a legtöbb rajz. E törekvései a nagy léptékű együttesektől kezdve a családi ház léptékén át a mesteriskolás pályázatra készített többfunkciós szék vagy inkább ülőke tervében egyként tetten érhetők.

Tíz évvel ezelőtt az első kiállítás megnyitóját Reimholz Péter a következő, felszólításnak is értelmezhető kijelentéssel zárta: „Ha nem tételezzük fel azt, hogy elég ok egy építészeti alkotás létrehozásához az a materiális igény, melyet kielégít (és elég, ha kielégíti), akkor talán nem tesszük le ennek kielégítése pillanatában a lantot; hanem halkan pengetni kezdjük a húrokat.”

Hát csak pengessétek, fiúk (és lányok)! Ne hagyjátok magatokat!

győri 150 férőhelyes idősek otthona

itt egy újabb régi munka a munkacsoport.net előtti ősidőkből. első közös pályázatunk (2003-2004)! megvételben részesült!

Az épület alapképlete egy városi szövet leképezése, amely sokszínűséget, változatos belső térrendszert, többféle átjárhatóságot, izgalmasabb belső tereket teremt, emellett a „kinti” világ asszociációját, és folyamatos változás érzetét kelti. Zártabb a forma kívülről, belül azonban lazán oldott komplexumot alakítottunk ki. Nem terveztünk konkrét funkcionális alapegységeket, hanem szervesen összekapcsolódó térfolyamot, így eltérő minőségű terek (fény-árnyék, zaj-csend) jöttek létre, álltak össze szövetté. Olyan térbeli kapcsolatok létrehozása volt a cél, melyek egyszerre biztosítják a lakók elvonulását – egyszemélyes lakóegységek, „eldugott” térbővületek - és társasági életük zavartalan működését – változatos közösségi terek. Az elvonulás az intézményen belül alapvető viselkedési forma, ugyanakkor a csoportos aktivitások fontos terápiás elemek, a közösségi élet folyamatos látványa hangulatjavító. Emellett a tömb szerkesztettsége keretet ad, utal a városi léptékre, erősíti a középület jelleget, az oldalak felhasításának minden jó hozadékával együtt. A terv megvételben részesült.

építészet:

bulcsu tamás

fortvingler éva

ágó arnold

péter gábor

blog ajánló

olvassátok a fabryk blogot is! rajta az installációépítés fotódokumentációja.

törökbálinti 6 csoportos óvoda

a kiállítás kapcsán - amely még három hétig nyitva tart az N8n galériában, hajós utca 39. mindenképpen nézzétek meg! :) - előkerültek tervek a fiókból (driveról), amelyeket leporoltunk (újrarendereltük) és megállapítottuk, hogy még mindig szeretjük őket. így kiállítottuk. íme az első a törökbálinti 6 csoportos óvoda pályázat (2005), amely nem érkezett be időben, így - bár a posta elismerte, hogy hibázott - kizárt pályaműnek minősült.

Törökbálintra jellemző beépítési tradíció a tagoltság, így nem éreztük relevánsnak egy tömör, zárt tömb jelenlétét. Különböző funkcionális és esztétikai szempontok szerint osztottuk több részhalmazra a komplex egységet, formailag logikus mértékben divizionáltuk. Két alapegység a gyermekek által használt térrendszer - amelyet épületen kívül is leválasztottunk – és az épület működését kiszolgáló egység. Hat csoport kap helyet az előbbiben, az utóbbi a dolgozók igényeit, illetve az épület működtetését biztosító funkciókat tartalmazza. E két alapvető egységet a közlekedő rendszer fűzi össze, amely a játszóudvar felől elindulva laza, változatos térbővületeivel a két rész közös pontjában, az aulában szélesedik maximálisra, majd folytatódik a gazdasági bejárat felé feszesebben, a funkciók igényei szerinti merevségben.

Játékosság volt a jelszó a tervezés során, formailag építőkockaszerű telepítés, kacskaringós folyosók, bujkálás. Játékorientált környezetben a gyermek belső tapasztalati, érzelmi előzményeihez a külső környezet ad inspirációt, architekturális eszközök pedig indirekt úton inspirálják a gyermek fantáziavilágát.

építészet:

bulcsu tamás

fortvingler éva

ágó arnold

4tsa+10

szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon. (Lautremont)

a helyzet nem ennyire szürreális, de az N8n Galériában nyíló kiállítás négy építésze – Bulcsu Tamás, Fábry Zoltán, Herczeg Tamás és Zombor Gábor – között a kapcsolat valóban csupán egy találkozásra vezethető vissza, egy időben, 10 éve a galéria alapítása idején, egy helyen dolgoztak fiatal építészként Nagy Bálintnál. ezután nagyon különböző utakon indultak el, mint ahogy ezt a kiállított anyag is mutatja, és bár voltak kapcsolódási pontok, nem ezek jellemzik munkásságuk elmúlt 10 évét. akkor és most is lehetőséget kaptak, hogy együtt állítsanak ki.

hogyan lehet négy ennyire különbözőképpen gondolkodó építész munkáit vegyíteni egy installációba? az eredmény holnap este (február 16.) 18.00tól látható a galériában.

jégzajlás is volt

de nem láttuk, mert fotóztunk.

De cara al lago

megjelent a nyaraló egy argentin lapban:

Espacio&Confort Ano8/No81/Diciembre2010 a 40-48 oldal

itt olvasható:

http://issuu.com/espacioyconfort/docs/81.jpg/1?mode=a_p

vagy itt röviden:

http://www.espacioyconfort.com.ar/Casas/de-cara-al-lago.html