Készítettünk
egy tervet a tv2 stúdiójának belsőépítészeti átalakítására.
Ráfért. De nem ez fog megvalósulni és nem is mi csináljuk végül.
Azért itt egy részlet a műleírásból, és pár kép.
a
stúdió
A
stúdiót „fekete doboz”-ként kezeljük. „Külső”
megjelenése így sötét, burkolata üvegszál erősítéssel
ellátott tapéta. A fekete felületen fehér, krétahatású
grafikák jelenhetnek meg, amelyeket igény szerint cserélni lehet.
Emellett megfelelő alapot ad jó minőségű fotóknak, és egyéb
aktuális információkat is könnyen meg lehet jelentetni rajta. A
kiszolgáló épületrészektől ellentétes design szegregálja is,
egyben pontosan megjelöli pozícióját a kissé kaotikus, az évek
során különféle elemekkel bővülő épületben, így segíti
indirekt módon a tájékozódást az épületben.
Színéből
adódóan fizikai sérülés esetén könnyen javítható felület.
Ez különösen fontos a földszinti folyosó esetében, amely üzemi
területe a stúdiónak, emellett a vendégforgalom is jelentős. A
sarkokat éleket színben hozzáillő fémprofilokkal védeni
szükséges.
a
folyosók, közösségi terek
Felhasználtuk
a TV2 és társcsatornáinak (SuperTV2, FEM3, PRO4) arculati színeit
a falakon és a padlón. A meghatározott piros, sárga, zöld, kék
árnyalatok közül egyik sem dominál a belsőben, egymást erősítve
egy csíkos struktúrában, patternszerűen borítják a falakat és
padlót. Az élénk színeket halványszürke mezőkkel egészítjük
ki. Anyagnak pvc-t ajánljuk a projekt anyagárakkal kapcsolatos
megkötése miatt, de lehet akár gumiburkolat is, ennek
négyzetméterára drágább.
Az
arculati színek sorolása párosítva a homogén sötét
felületekkel grafikus dekorációjával önmagában is oldják a
folyosó rideg, rossz asszociációkat keltő hangulatát, de jól
megférnek az adott műsorhoz használt molinók színes
kavalkádjával, anyagukban is passzolnak ezzel a műanyag világgal.
a
pillérek
Az
emeleti és a földszinti folyosók arányai rossz adottságok az
épület üzemeltetése szempontjából. Helyenként túl szűk a
jelentős üzemi- és nézőforgalom számára, máhol „váróként”
funkcionál nem megfelelően.
A
folyosót pillérsor kíséri. Ezek ugyan hozzájárulnak a tér
monotonításához, ám egyrészt kedvezően szekcionálják a
hosszú, szűk folyosókat, másrészt építészetileg érdekes
formaelemmel gazdagítják a teret. Felületüket megtisztítanánk,
csiszolnánk, az így kapott sima betonfelületek nyers egyszerűsége
megfelelő párja az élénk arculati színeknek.
A
pillérek közé színes, lehajtható ülőfelületek kerülnek,
amelyek alap állapotban (lehajtva) nem szűkítik tovább a folyosó
mélységét, és alkalmasak a változó méretű személyforgalomból
adódó használat kielégítésére is. A folyosókon jelenleg
fellelhető mobil ülőbútorra a továbbiakban nem lesz szükség.
