táv_fű_tő

következik a tematikus hónap utolsó panelprojektje. ez egy igazi munkacsoport.net-es munka, amely jó példa munkamódszerünk kooperatív jellegének bemutatására!  a tervet még az a.p.a galéria berkein belül készítettük a műtermek között megindult lendületes együttműködés során. (amelyről itt és ott olvashatsz)
résztvevők:

szabó ágnes -  festőművész, németh zoltán - graphic design és a munkacsoport.net.

2010-ben a főtáv kiírt egy paneldekorációs pályázatot ("a színes hétköznapokért" :) )

íme a mi megoldásunk és hozzá olvasmányos leírása:

fű

Lakótelep, panel, kemény épített környezet, egyforma lakások, szabályosság, ismétlődés; mindezeknek ellentéte a pályázatunkban alkalmazott organikus struktúra véletlenszerű viselkedése. Az épület dekorálására felhasznált motívum a „fű”. Nem alapelemként ábrázoljuk, mint fűszál, hanem a homlokzat felületét beborító textúraként.A „fű” ábrázolások Szabó Ágnes képeinek átalakításán alapszanak. Szabó Ágnes festészetében 2000 óta szerepel a fű, mint organikus struktúra. Ennek a témának az összegző kiállítása 2009-ben került megrendezésre, Növéfüggöny címmel. A motívum szerepelt a 2004Cowparade egyik darabján.Koncepciónkban Szabó Ágnes naturalisztikusan ábrázolt, természetből vett idézetei kerülnek az épületek homlokzataira, három verzióban különböző mértékben absztrahálva.

panel

A panel a nagyvárosok negatív jelképévé degradálódott. Véleményünk szerint a fű (=természet) és a panel (=nagyváros) fogalmak között feszülő ellentét, teszi izgalmassá az alkotást. Így tulajdonképpen természet, természetközeliség vágyából fakad a motívumválasztás, amely gondolatot a pályázat elvárásaként értelmeztünk. A „fű” alkalmazásával a „panel”-hez kapcsolódó negatív fogalmakat, érzéseket és asszociációkat próbáljuk meg enyhíteni, mint a sivárság, unalmas, ritmikus ismétlődés.

nagyítás_léptékváltás

Első lépésként a fűképet megszokott környezetéből kiemeljük és egy teljesen új felületre helyezzük. Önálló értékkel és identitással rendelkező festmény épületdekorációvá válik, az épület mellé rendelődik, annak kiegészítő elemeként.Nagy mértékű nagyítással jár a folyamat, tulajdonképpen ráközelít a fűre, amelynek következtében nemcsak a kép, de az épület mérete is bizonytalanná válik, a fű nőtt meg, az épület ment össze, vagy mindkettő esetleg magunk is hangyányira zsugorodtunk, minden relatív. A panel homlokzatok léptéktől való megfosztása oldja a nagy méretű felületek sivárságának hatását.

plasztikusság

A textúra a sík panelhomlokzatot plasztikussá teszi. Különböző távolságból eltérő vizuális élményben részesülünk. Közvetlenül a felület mellett állva a minta síkban marad, dekoratívpöttyös képet látunk, az épülettől távolodva egyre részletesebben értelmezhető az ábra, kellő messzeségből három dimenziós képet formál.

zöldhomlokzat

A homlokzat növénnyel való befuttatása sokszor alkalmazott alternatíva a természetközeliség igényének kezelésére. Ápol és eltakar a borostyán télen-nyáron. Oldja a panel merev, ritmikusan ismétlődő struktúráját a természetes organizmus véletlenszerűsége. A műalkotás ezt a funkciót is szeretné betölteni, csak figyelemfelkeltő méretűvé hizlalt állapotban.

műfaji asszociációk

A fűképek ábrázolási technikája Roy Lichtenstein képregényekből kiragadott, felnagyított technikáját idézi, emellett a tárgyválasztásban sem határolódik el a pop arttól, amely a valós világ mindennapi részeit emeli ki, jelen esetben az egyszerű füvet. Asszociál az opartra, optikai hatása mozgást, vibrálást okoz megváltoztatja az ember térérzetét, térszemléletét.

három verzió

Különböző mértékben ismerhetőek fel a három verzióban a képen ábrázolt növénymotívumok. Az A verzió az alkotófolyamat része, de nem végső produktuma. Nagyobb mértékű átalakítás érte a C verziót a pixelesítés által, ez közelről dekoratív pöttyös textúrát mutat, ám kellő messzeségből felismerhető az eredeti festmény. Közelről és távolról is textúraként viselkedik viszont a B verzió, amelynek eredetijén sem határolódnak el a különböző rétegek egymástól, így háttér sem az egyes fűszálaktól.

cél

Hangsúlyozott célunk a természetközeliség érzetének keltése, a panel negatív tulajdonságainak ellensúlyozása és ez által közvetetten a lakók életminőségének javítása. Emellett „A cél egy figyelemfelkeltő, látványos homlokzat megteremtése, amely a homlokzat adottságait (szögletes ablakok ismétlődése, lakóházként funkcionáló belső tér,„szabványos” környezet, stb) kihasználva kelti életre a szürke házfalat.”Igyekeztünk figyelembe venni a pályázat ezen célját (figyelemfelkeltés, látványosság). Kezeli a műalkotás a homlokzat adottságait, mint ahogy kezeli a természetes növényzet is, amely keretezi, egyszersmind kihagyja a textúrából a „ablaklyukakat”.

a.p.a 9 fotó

képgaléria az a.p.a weblapon az installációról:

a.p.a 9

és nézzétek meg élőben november 9.ig!

kooperatív projektek a műteremházban

A műteremház egy szerves egész, amelyben élénk párbeszéd van a műtermek között. Így nemcsak külön „irodákban” „dolgoznak” emberek, hanem előfordul, hogy különböző területeken végzett munkák összekapcsolódnak, és ebből a kommunikációból adódó inspirációt, kreativitást és innovációt kihasználó projektek születnek.

Az A.P.A Galéria célkitűzései között szerepel, hogy a házban található művészeti ágak egymásra épülve kiegészítsék egymást. Ez a törekvés nem prognosztizálható tökéletesen, mert ennek a beteljesüléséhez megfelelő emberek kellenek. Fontos jellegzetessége a galériának, hogy itt dolgoznak ilyen emberek - így hát születésnapja alkalmából jellemezze az A.P.A-t a célul kitűzött közös munka dokumentációja.

A bemutatott válogatás egy része a Magyar Universitas Program Képző- és Iparművészeti pályázataira készült, a panelfestés pályázatot a FŐTÁV Zrt. írta ki, a megvalósult installáció pedig az Építészet Hónapja 2009 rendezvénysorozat egyik állomása volt.

1. VÉRKÉP

A SOTE Tűzoltó utcai épülete előtti térre tervezett köztéri műalkotás a katoptrikus anamorfózissal kísérletezik.

Készítette: Szabó Ágnes és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva)
2. FÉNYSZALAG

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájába tervezett portásfülke terve, amely az üvegbeton további felhasználási lehetőségeit kutatja.

Készítette: Szabó Ágnes és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs és Varga Piroska)

3. SZÓFOLYAM

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájába tervezett beltéri vizes műalkotás - a nagy múltú vízköpők utódja - egy olyan innovatív anyagot használ fel, mint az üvegbeton.

Készítette: Szabó Ágnes és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs és Varga Piroska)

4. TÁV_FŰ_TŐ

Lakótelep, panel, kemény épített környezet, egyforma lakások, szabályosság, ismétlődés; mindezeknek ellentéte a terven alkalmazott organikus struktúra véletlenszerű viselkedése, amelyhez Szabó Ágnes „fű” ábrázolásainak parafrázisait használtuk fel.

Készítette: Szabó Ágnes, Németh Zoltán és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva és Móser Balázs)

5. VÍZ: ANYAG ÉS MÉDIUM

Az installáció témája a víz, a vízzel való játék, kontaktus a vízzel, a víz ábrázolása, a víz megidézése különböző eszközökkel, olyan anyagokkal és médiumokkal kísérletezés, amely a víz tulajdonságait képesek szimulálni a víz valós fizikai jelenléte nélkül.

Készítette: Brezina Zoltán, munkacsoport.net (Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva) és a CTRL csoport (Bajusz Csaba, Balogh Sándor, Csoóry Tamás, Eperjesi Nándor, Kerti Géza, Koós Árpád, Nagy-Kardos László, Németh Zoltán, Sebők Julianna

a.p.a 9

Építészet hónapja 2009 - installáció építés

Nyitott műterem

Megnyitottuk az A.P.A Galéria egyik műtermét közönség számára.

A műtermet berendeztük az A.P.A alkotóinak munkáival. Az alkotások reagálnak az Építészet Hónapja 2009 fő témájára a víz és az építészet kapcsolatára, akárcsak az installáció, amelyet a különböző területeken tevékenykedő alkotók egy közös koncepcióalkotási folyamat keretében alakították ki. Az új „közeg” megidézi a vizet, a víz valós fizikai jelenléte nélkül.

Brezina Zoltán fotói prezentálják, hogyan módosítja egy vízcsepp a világról alkotott képünket, az építészeti installáció áthelyezi a fotókat a galériából olyan környezetbe, amely vízzel kapcsolatos asszociációkat kelt, modellezi az anyag ellenállását, befolyásolja a néző térérzetet, beszélgetéseket generál, vízközeli percepciókat hoz létre. Ugyanitt Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva bemutatják egy épületüket, a balatoni nyaralót tervezése során az épület és a természet hangsúlyozott kapcsolata, vízzel való kontaktusa és a tájjal alkotott egysége formálta. Az installáció kiegészül Németh Zoltán street art mintáival a falakon.