táv_fű_tő

következik a tematikus hónap utolsó panelprojektje. ez egy igazi munkacsoport.net-es munka, amely jó példa munkamódszerünk kooperatív jellegének bemutatására!  a tervet még az a.p.a galéria berkein belül készítettük a műtermek között megindult lendületes együttműködés során. (amelyről itt és ott olvashatsz)
résztvevők:

szabó ágnes -  festőművész, németh zoltán - graphic design és a munkacsoport.net.

2010-ben a főtáv kiírt egy paneldekorációs pályázatot ("a színes hétköznapokért" :) )

íme a mi megoldásunk és hozzá olvasmányos leírása:

fű

Lakótelep, panel, kemény épített környezet, egyforma lakások, szabályosság, ismétlődés; mindezeknek ellentéte a pályázatunkban alkalmazott organikus struktúra véletlenszerű viselkedése. Az épület dekorálására felhasznált motívum a „fű”. Nem alapelemként ábrázoljuk, mint fűszál, hanem a homlokzat felületét beborító textúraként.A „fű” ábrázolások Szabó Ágnes képeinek átalakításán alapszanak. Szabó Ágnes festészetében 2000 óta szerepel a fű, mint organikus struktúra. Ennek a témának az összegző kiállítása 2009-ben került megrendezésre, Növéfüggöny címmel. A motívum szerepelt a 2004Cowparade egyik darabján.Koncepciónkban Szabó Ágnes naturalisztikusan ábrázolt, természetből vett idézetei kerülnek az épületek homlokzataira, három verzióban különböző mértékben absztrahálva.

panel

A panel a nagyvárosok negatív jelképévé degradálódott. Véleményünk szerint a fű (=természet) és a panel (=nagyváros) fogalmak között feszülő ellentét, teszi izgalmassá az alkotást. Így tulajdonképpen természet, természetközeliség vágyából fakad a motívumválasztás, amely gondolatot a pályázat elvárásaként értelmeztünk. A „fű” alkalmazásával a „panel”-hez kapcsolódó negatív fogalmakat, érzéseket és asszociációkat próbáljuk meg enyhíteni, mint a sivárság, unalmas, ritmikus ismétlődés.

nagyítás_léptékváltás

Első lépésként a fűképet megszokott környezetéből kiemeljük és egy teljesen új felületre helyezzük. Önálló értékkel és identitással rendelkező festmény épületdekorációvá válik, az épület mellé rendelődik, annak kiegészítő elemeként.Nagy mértékű nagyítással jár a folyamat, tulajdonképpen ráközelít a fűre, amelynek következtében nemcsak a kép, de az épület mérete is bizonytalanná válik, a fű nőtt meg, az épület ment össze, vagy mindkettő esetleg magunk is hangyányira zsugorodtunk, minden relatív. A panel homlokzatok léptéktől való megfosztása oldja a nagy méretű felületek sivárságának hatását.

plasztikusság

A textúra a sík panelhomlokzatot plasztikussá teszi. Különböző távolságból eltérő vizuális élményben részesülünk. Közvetlenül a felület mellett állva a minta síkban marad, dekoratívpöttyös képet látunk, az épülettől távolodva egyre részletesebben értelmezhető az ábra, kellő messzeségből három dimenziós képet formál.

zöldhomlokzat

A homlokzat növénnyel való befuttatása sokszor alkalmazott alternatíva a természetközeliség igényének kezelésére. Ápol és eltakar a borostyán télen-nyáron. Oldja a panel merev, ritmikusan ismétlődő struktúráját a természetes organizmus véletlenszerűsége. A műalkotás ezt a funkciót is szeretné betölteni, csak figyelemfelkeltő méretűvé hizlalt állapotban.

műfaji asszociációk

A fűképek ábrázolási technikája Roy Lichtenstein képregényekből kiragadott, felnagyított technikáját idézi, emellett a tárgyválasztásban sem határolódik el a pop arttól, amely a valós világ mindennapi részeit emeli ki, jelen esetben az egyszerű füvet. Asszociál az opartra, optikai hatása mozgást, vibrálást okoz megváltoztatja az ember térérzetét, térszemléletét.

három verzió

Különböző mértékben ismerhetőek fel a három verzióban a képen ábrázolt növénymotívumok. Az A verzió az alkotófolyamat része, de nem végső produktuma. Nagyobb mértékű átalakítás érte a C verziót a pixelesítés által, ez közelről dekoratív pöttyös textúrát mutat, ám kellő messzeségből felismerhető az eredeti festmény. Közelről és távolról is textúraként viselkedik viszont a B verzió, amelynek eredetijén sem határolódnak el a különböző rétegek egymástól, így háttér sem az egyes fűszálaktól.

cél

Hangsúlyozott célunk a természetközeliség érzetének keltése, a panel negatív tulajdonságainak ellensúlyozása és ez által közvetetten a lakók életminőségének javítása. Emellett „A cél egy figyelemfelkeltő, látványos homlokzat megteremtése, amely a homlokzat adottságait (szögletes ablakok ismétlődése, lakóházként funkcionáló belső tér,„szabványos” környezet, stb) kihasználva kelti életre a szürke házfalat.”Igyekeztünk figyelembe venni a pályázat ezen célját (figyelemfelkeltés, látványosság). Kezeli a műalkotás a homlokzat adottságait, mint ahogy kezeli a természetes növényzet is, amely keretezi, egyszersmind kihagyja a textúrából a „ablaklyukakat”.

a.p.a 9 fotó

képgaléria az a.p.a weblapon az installációról:

a.p.a 9

és nézzétek meg élőben november 9.ig!

kooperatív projektek a műteremházban

A műteremház egy szerves egész, amelyben élénk párbeszéd van a műtermek között. Így nemcsak külön „irodákban” „dolgoznak” emberek, hanem előfordul, hogy különböző területeken végzett munkák összekapcsolódnak, és ebből a kommunikációból adódó inspirációt, kreativitást és innovációt kihasználó projektek születnek.

Az A.P.A Galéria célkitűzései között szerepel, hogy a házban található művészeti ágak egymásra épülve kiegészítsék egymást. Ez a törekvés nem prognosztizálható tökéletesen, mert ennek a beteljesüléséhez megfelelő emberek kellenek. Fontos jellegzetessége a galériának, hogy itt dolgoznak ilyen emberek - így hát születésnapja alkalmából jellemezze az A.P.A-t a célul kitűzött közös munka dokumentációja.

A bemutatott válogatás egy része a Magyar Universitas Program Képző- és Iparművészeti pályázataira készült, a panelfestés pályázatot a FŐTÁV Zrt. írta ki, a megvalósult installáció pedig az Építészet Hónapja 2009 rendezvénysorozat egyik állomása volt.

1. VÉRKÉP

A SOTE Tűzoltó utcai épülete előtti térre tervezett köztéri műalkotás a katoptrikus anamorfózissal kísérletezik.

Készítette: Szabó Ágnes és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva)
2. FÉNYSZALAG

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájába tervezett portásfülke terve, amely az üvegbeton további felhasználási lehetőségeit kutatja.

Készítette: Szabó Ágnes és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs és Varga Piroska)

3. SZÓFOLYAM

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájába tervezett beltéri vizes műalkotás - a nagy múltú vízköpők utódja - egy olyan innovatív anyagot használ fel, mint az üvegbeton.

Készítette: Szabó Ágnes és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs és Varga Piroska)

4. TÁV_FŰ_TŐ

Lakótelep, panel, kemény épített környezet, egyforma lakások, szabályosság, ismétlődés; mindezeknek ellentéte a terven alkalmazott organikus struktúra véletlenszerű viselkedése, amelyhez Szabó Ágnes „fű” ábrázolásainak parafrázisait használtuk fel.

Készítette: Szabó Ágnes, Németh Zoltán és a munkacsoport.net (Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva és Móser Balázs)

5. VÍZ: ANYAG ÉS MÉDIUM

Az installáció témája a víz, a vízzel való játék, kontaktus a vízzel, a víz ábrázolása, a víz megidézése különböző eszközökkel, olyan anyagokkal és médiumokkal kísérletezés, amely a víz tulajdonságait képesek szimulálni a víz valós fizikai jelenléte nélkül.

Készítette: Brezina Zoltán, munkacsoport.net (Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva) és a CTRL csoport (Bajusz Csaba, Balogh Sándor, Csoóry Tamás, Eperjesi Nándor, Kerti Géza, Koós Árpád, Nagy-Kardos László, Németh Zoltán, Sebők Julianna

a.p.a 9

fényszalag

A feladat az épület portásfülkéjének megtervezése és ehhez kapcsolódva a Litracon anyagnak (jelen pályamű esetén a csiszolt, polírozott felületű sötétszürke Litracon pXL betonnak) az adott építészeti feladatra alkalmazott megfogalmazása. A tervezési helyszín a BME Q épületének aulájában, a bejáratától jobbra esik. Közvetlenül kapcsolódik az aulatérhez és közvetetten, vizuálisan kapcsolódik az épület előtti térhez az üvegfalon keresztül.

Az anyag jellegzetes tulajdonságai, vastagsága (vékonysága) és a vasalás adta nagy méretek okozták a szalagszerű asszociációinkat. Tervünkben egy folytonos szalag tekereeg a portásfülkének kijelölt tervezési területen, belseje zárt-nyitott fülkét, lazábban csavarodó vége recepciós pultot alakít ki. A szalag anyaga6cm vastag Litracon pXL , és sima, zsaluzott, polírozott, sötétszürke, 12cm vastag vasbeton falszakaszok kombinációja. A vasbeton szalag és a Litracon pXL szalag egymásba csavarodik, az összecsavarodott szalagok új szalagot (szalagfonatot) hoznak létre. A csigavonalban csavart szalag lágyságát az anyaghoz és technológiához igazítva élekbe hajtogattuk.

A szalag hajlítgatásával létrejött forma magja a zárt-nyitott portásfülke. A portásfülke közel 2m² pultfelületet biztosít az épület megfigyelő/biztonságtechnikai rendszereszközeinek. Helyet kap benne kulcsosszekrény és öltözőszekrény 4 fő részére. A fülke az aulatértől szeparálható egy rozsdamentes acélrács anyagú tolóajtóval, amely közös légteret biztosít az aulával, betekintés ellen a tekeredett szalag folyamatosan csökkenő szakasza védi. A szalag további szakasza a recepciós pult 110cm magas fala, ehhez kapcsolódik 75cm magasan a munkafelület. A pult anyaga sötétszürke zsaluzott, polírozott beton.

A Litracon pXL felületeket megvilágítani szükséges, mert csak így láthatóak az azonos színű, sima betonfelületekkel csavarodó, üvegbeton adta minták, formák. A Litracon pXL elemek hátoldalára acélkeretet erősítünk, ebbe kerül a világítás, amelyet fehér fényű LED szalag szolgáltat. Az acélkeretet hátulról 2cm vastag Argomex, szálerősítéses betonlemezzel burkoljuk, amelyet átmenő csavarozással rögzítünk.

A forma kihajtogatott rajzán látszik a minta folytonossága. A minta a függönyfal felőli oldalon is folytatódik, így nemcsak az aulatér felől, hanem kültérből is érdekes képet nyújt kivilágítva. A fülke tetejére hajló sík látványa pedig egyrészt szintén a kültér felől, másrészt az aula légterén átmenő közlekedő híd felől fontos.

szófolyam

Tervünk a Litracon pXL anyag felhasználási lehetőségeivel kísérletezik. A szobrok 3 rétegből állnak, a külső rétegek anyaga a Litracon pXL, fekete színben, csiszolt, polírozott minőségben. A betonforma bizonyos területeiről a „pixelek” eltávolítandók, így a sima és a pöttyös felületek, területek váltakozása árnyalja, pontosítja a 2 dimenziós olvasatú alkotásokat.
A szoborcsoport a nagy múltú vízköpők modern parafrázisa, a korra, a fiatalságra, az egyetemi élet elevenségére aktualizált változata. Az ereszcsatornák középkori szörnyalakjai három vidám fiatal ember profiljában születnek újjá. A profilok lehunyt szemmel, önfeledten, játékosan teszik azt, amely évszázadok óta a vízköpők dolga. Látszólag nincs kapcsolatuk a környezetükkel, de hang és fény játékuk folyamatosan jelzi jelenlétüket, elevenségüket, hatalmas méretük az aula minden pontjáról jól látható. A fejek pixeles, raszterpontos kialakítása, az egyszerű, tiszta színek használata, és az erős kontúrok a pop artot, street artot idézik, a „mindennapi fiatalok”-at megjelenítő karakterek megszólítják az egyetem közönségét, valós mimikájuk aktivitást, vidámságot, közvetlenséget közvetít.

Az egymás felé forduló arcok, és egymásra irányuló vízsugarak kommunikációról, társas viselkedésről keltenek asszociációt. A sziluettek kommunikációs csatornája a víz, amelyet különböző szögben „köpnek”, az ezzel járó a folyamatos csobogás a profilok arckifejezéséhez kapcsolódva a beszédet, a suttogást, a kiáltást szimbolizálja.

A vízköpők elhelyezése az aula hossztengelyére merőleges, így a belépő a totálisan szemből látja először a szobrokat, amely az esetükben totálisan oldalról történik, hiszen a profiljukat ábrázoltuk. A betonformán kialakított kép 2 oldalról azonosan olvasható, így az aula mindkét külső megközelítése ugyanazt az nézőpontot biztosítja.

A fejek belseje rejti a világítást és a vizköpőszerkezetet. Ezeket a technológiai dolgokat egy saválló koracél keretbe helyeztük, amely mozgatható, kihúzható szerkezetével könnyíti meg a szerelést. A keretbe LED szalagot vezetünk szobronként eltérő színben, így a fejek a három alapszínnel színezettek – kék, sárga piros. Ez a belső világítás adja a szökőkút fényét. Ajánlott fényforrás: Flexibilis 5050-es RGB SMD LED szalag, 30 LED/méter. A vízmedence feszített víztükrének szintje 30cm magasan van, az aula érkezési szintjéhez képest, alja követi az aula lépcsőzését, így a mélyebb oldalon 75cm mélységű. A medence fala vízzáró betonból készül és sötétszürke - a szobrok betonszínének megfelelő árnyalatú – medencefestékkel kezelt. A beleállított Litracon tömbök rögzítésének műszaki megoldása a gyártóval egyeztetendő, jövőbeli feladat. A medence feszített víztükrű állóvíz, a csobogásból, vagy egyéb külső fizikai behatásból adódó mozgás során keletkezett víz a medence külső falán lefolyhat, ennek elvezetését a medence körül elhelyezett rozsdamentes vonalmenti elfolyórács biztosítja 10cm szélességben.

Vérkép

Szabó Ágnes inermédia művésszel résztvettünk egy kültéri műalkotás pályázaton.

Kültéri műalkotás megalkotása a SE Oktatási és Kutatási Központ beruházásához kapcsolódva

A térre tervezett alkotás morfológiailag záróelemként illeszkedik a jelenlegi fasorba illetve az épület pilléreinek raszterébe. A térből szerény szeletet hasít le, egy 60cm átmérőjű henger alapterületét, így az egyetem forgalmát nem akadályozza. Az oszlop felülete krómozott, tükrös felülete visszatükrözi az embereket, épülettömegeket, nem feltűnő, nem uralkodik a téren, amely amúgy is sokféle formát és színt tartalmaz.

Az oszlop tetejére kerül egy 2,5m átmérőjű színes üveg körlap. Az színes formák okozta izgalmas szín- és fényjáték és az időjárás elleni védelmi funkciója remek találkozási ponttá teszi az alkotást, így idomul az egyetem életébe, bővítve az esztétikai funkciót egy új szereppel.

Az alkotás napközben folyamatosan változó színes folttal tarkítja környező térburkolatot, de a minta vetített képének legfontosabb helye az oszlop. Az üvegre zománcégetett minta önmagában nehezen értelmezhető, csak az oszloppal való kontextusban megfejthető. A két „tárgy” összekapcsolása anamorfikus játékot játszat a nézővel, a krómhengeren megjelenő képen, a piros mezőben felsejlik egy nő és egy csecsemő elmosódott ábrája. Az anamorfózis szerkesztésének messzire tekintő múltja van. A huszadik században többen is akadtak, akik a perspektíva és az optika hatásainak vizsgálata mellett kísérletet tettek az anamorfózis technikájának megújítására is, tehát maga a képtípus egy érdekes eszközként került figyelmünkbe. Az alkalmazott katoptrikus anamorfózisnak – amelynél egy tükörhenger fedi fel a kép titkát – a kísérletező aspektusa volt különösen fontos számunkra. A látott kép a néző pozíciójától függően sokféle alakot és méretet ölt, az ezzel való kísérletezés érdekes interaktív játék.

A mű emléket állít Semmelweisnek, a színek és a téma asszociációkat kelt munkájával kapcsolatban. A képpel való kísérletezés is Semmelweis munkáját idézi, azt az attitűdjét, ahogy felfedezését empírikus úton szerezett tapasztalatait felhasználva tette meg.

Az oszlop körül a térburkolatot nem akarjuk más anyagminőségre cserélni, arra törekszünk, hogy az új objektum a – már kialakult – tér koherens részévé váljon.

A teljes anyag letölthető itt: http://www.epiteszforum.hu/files/Muleiras_89.pdf

Nem nyertünk!